Egy keretes kiállítási anyagom a HUNFILÁN Kategória: Publikációk - Kutatások (18) HUNFILA 2013 Székesfehérvár kiállításon kiállított egy keretes anyagom bemutatása

 Magyarország német megszállása miatt, 1944. június 8-án a Budapest I. honvéd hadtestparancsnokság, rendeletével korlátozta a zsidó legénység levelezését. A rendelet, amelyet nekem sikerült megtalálnom, a 2553/M.hdm.7.ö.Vkf.1944. számot kapta. Címe „A hadműveleti területen alkalmazott munkásszázadokhoz beosztott, vagy egyes intézetekhez vezényelt zsidó legénység levelezésének korlátozása a könnyebb ellenőrizhetőség céljából”.
A rendelet szerint 1944. július 1-től a zsidó legénység hozzátartozóival, csakis az erre a célra rendszeresített, sárga színű válaszszelvényes tábori posta levelezőlapon tarthatta a kapcsolatot. A munkaszolgálatosok ettől kezdve nem használhatták a zöld, front típusú tábori postai levelezőlapokat. A munkaszolgálatosok részére a sárga színű válaszszelvényes lapon kívül más postaküldeményt nem kézbesíthettek, még a rózsaszínű honi típusú tábori posta levelezőlapot sem. Az ilyen, nem engedélyezett küldeményeket, “Tilos vissza” jelzéssel vissza kellett küldeni a feladónak.
Az új válaszszelvényes levelezőlapból a munkaszolgálatosok havonta két darabot kaptak díjmentesen alakulatuktól. Az első kiosztás alkalmával három darab ilyen lapot osztottak ki, hogy a munkaszolgálatosok értesíthessék a hozzátartozóikat, hogy már csak a kapott levelezőlap válaszszelvény részét küldhetik el nekik. Egyben azt is közölni kellett ezen az első lapon, hogy e lap válaszszelvény részét tartsák meg a hozzátartozók tartalékként egy esetleges fontos, rendkívüli esemény közlésére. A sárga színű válaszszelvényes tábori postai levelezőlapot a hátországban nem lehetett megvásárolni, beszerezni, azt csak is az alakulatok parancsnokságától kapták meg a munkaszolgálatosok. A parancsnokságok a lapokat az élelmezési létszámnak megfelelően igényelték, attól a tábori postahivataltól, amelyhez utalva voltak.
Azért, hogy a válaszszelvényt nehogy másnak küldjék el, azt a munkaszolgálatosnak a feladás előtt meg kellett címeznie saját magának. Javított áthúzott címzésű lapokat nem kézbesítettek.
A Honvédelmi minisztérium a lapokat a budapesti Attila nyomdánál rendelte meg, nem a szokásos szállítónál, a Magyar Királyi Állami nyomdánál. A rendelet megtalálásáig senki nem tudta, hogy ez egy hivatalos kiadású tábori postai levelezőlap. Pedig a lapon megtalálható a hivatalos kiadást igazoló Szent Korona postakürttel postai embléma. A most nemrég felfedezett rendelet ismeretében ez a lap a hivatalos kiadású tábori postai levelezőlapok közé tartozik.
Az első lapokat már június végén kiosztották a munkaszolgálatosok között, amit azok fel is adtak. Ez a rendszer október közepéig működött. Novembertől már csak polgári postán keresztül tudtak a munkaszolgálatosok életjelet küldeni, ha ez sikerült nekik.
Így könnyen megállapítható, hogy egy munkaszolgálatos ebből a válaszszelvényes tábori posta levelezőlapból összesen nyolc darabot adhatott fel a négy hónap alatt.
Ezért a munkaszolgálatosok által feladott lapok nem túl gyakoriak. Hiszen a címzetteknek sem volt könnyű dolguk a hátországban, származásuk miatt. A lapok többségén júliusi és augusztusi feladási dátum szerepel, az októberi lapok ritkábbak, mivel abban a hónapban már csak egy lapot kaptak.
A munkaszolgálatosoknak küldött válaszszelvény lapok nagyon ritkák. Ekkor már nem kaptak szabadságot a munkaszolgálatosok és nem küldhették haza borítékban a részükre küldött válaszszelvény lapokat. Tehát, a válaszszelvény lapok a munkaszolgálatosok zsebeiben, csomagjaikban, általában összehajtva vészelték át a háború még hátralévő részét és ez meg is látszik ezeken a lapokon. Csak így juthattak haza és maradhattak meg ezek a ritka lapok örök mementóként az utókornak.

 
Fel nem használt munkaszolgálatosoknak rendszeresített sárga színű válaszszelvényes tábori postai levelezőlap. A használatlan darabok nagyon ritkák, mivel havonta csak két darab ilyen lapot kaptak a munkaszolgálatosok, ezért mindenki igyekezett megírni azt szeretteinek. A lap nyomdai száma: 13 627. Gyártó: Attila-nyomda rt. Budapest. A lapok egymásnak háttal kerültek nyomtatásra ezért bemutatom itt a másik, munkaszolgálatosok által megírt részét egy futott lapon. Radnóti Miklós a bori rézbányából ilyen válaszszelvényes lapokon levelezett családjával.

1944. június 26-án a Z 352. tábori postaszámról Budapestre feladott munkaszolgálatosoknak rendszeresített válaszszelvényes tábori postai levelezőlap. A rendelet életbe lépése előtt feladva! Ez volt az első lap, amelyen ismertette a feladó az új rendeletet a hozzátartozókkal.
 
1944. július 13-án a Z 352. tábori postaszámról Budapestre feladott, Attila nyomda által gyártott válaszszelvényes levelezőlap. A munkaszolgálatos második feladott lapja szeretteinek.

1944. július 14-én az F 485 tábori postaszámról Budapestre feladott munkaszolgálatos válaszszelvényes levelezőlap. Ezen a típusú levelezőlapon leveleztek a német parancsnokság alatt működő munkaszolgálatos alakulatok tagjai is. 
1944. július 20-án Budapestről a B 213. tábori postaszámra küldött levelezőlap válaszszelvény része. A család ezen a lapon nyugtázta az első ilyen lap megérkezését, amely a munkaszolgálatos első lapja volt négy hónap után. Tehát ezekkel a lapokkal sikerült egy állandó kapcsolatot biztosítani a munkaszolgálatos és a családtagok közt. A lapon jól látszanak a munkaszolgálatos zsebében átélt viszontagságok.
 
1944. augusztus 4-én a P 975 tábori postaszámról Budapestre feladott válaszszelvényes levelezőlap. A német tábori posta is térítésmentesen továbbította a munkaszolgálatosok lapjait.

1944. augusztus 4-én a Z 352 tábori postaszámról Budapestre feladott munkaszolgálatosoknak rendszeresített válaszszelvényes tábori postai levelezőlap. A felső osztóvonal elé, ennél a lapnál a Budapest szó után egy olvashatatlan betű került a szedéskor. Ez a nyomdahiba ritka ezeknél a lapoknál.

1944. augusztus 8-án Budapestről a P 972. tábori postaszámra feladott munkaszolgálatosoknak rendszeresített válaszszelvényes tábori postai levelezőlap, válaszszelvény része. Jól látszik, hogy a lap a munkaszolgálatos zsebében élte túl a háborút.

1944. augusztus 11-én Budapestről a B 213. tábori postaszámra feladott levelezőlap válaszszelvény része. Ez a lap is zsebben utazott. Jól látható a lapon a Központi Tábori Postahivatalban működő, Posta Ellenőrző Kirendeltségnél ellenőrzést végző cenzortiszt azonosító száma (piros körben piros 120 számbélyegző).

1944. augusztus 18-án a 101/318. számú munkaszolgálatos alakulattól Rákospalotára feladott lap. A munkaszolgálatos alakulat egy intézményhez volt vezényelve és nem hadműveleti területre, így nem volt tábori postaszáma, ezért bérmentesíteni kellett a lapot. A bérmentesítés egy 20 filléres bélyeggel történt meg, 2 fillérrel túlbérmentesítve azt. Nagyon ritka felhasználás.

1944. augusztus 18-án a P 975. tábori postaszámról Budapestre küldött válaszszelvényes tábori postai levelezőlap. A lapot a német tábori posta vette fel és továbbította Németországba. Onnan a civil posta szállította Budapestre.

1944. augusztus 19-én az M 268. tábori postaszámról feladott válaszszelvényes lap. A lapot már 4-én megírta a munkaszolgálatos, 5-én ellenőrizték, de valamilyen oknál fogva csak 19-én vette fel a tábori posta. Ezen a lapon is az osztóvonalon látható a már említett nyomdai hiba.

1944. augusztus 26-án a Z 352. tábori postaszámról Budapestre feladott válaszszelvényes lap. A kisegítő munkaszolgálatos már 20-án megírta a lapot, azt 21-én ellenőrizték és csak 26-án vette fel a tábori posta. A hosszú átfutás oka az lehet, hogy az alakulat és a tábori posta között csak heti rendszerességgel volt szállítás.

1944. augusztus 22-én Székesfehérvárról a B 954. tábori postaszámra feladott válaszszelvényes tábori postai levelezőlap válaszszelvény része. A lapot munkaszolgálatos orvosnak címezték, talán ezért is maradt meg ez a lap viszonylag jobb állapotban, mint társai.

1944. augusztus 23-án a K 286. tábori postaszámról Budapestre feladott, Attila nyomda által gyártott levelezőlap. A lapokat az alakulat parancsnoka ellenőrizte, ezt aláírásával, dátumbélyegzővel és „ELLENŐRIZVE” bélyegzővel igazolta az előírásnak megfelelően.

1944. augusztus 31-én az L 658. tábori postaszámról Budapestre feladott válaszszelvényes tábori postai levelezőlap. Jól látható az Attila nyomda által gyártott lapok másik ismertető jegye, a postakürt fúvócsövének törése. Ez a „törés” csak ezeken a lapokon fordul elő.

1944. szeptember 2-án az M 268. tábori postaszámról Budapestre feladott válaszszelvényes lap.  A lapot a kisegítő munkaszolgálatos 31-én írta, 1-én ellenőrizték, 2-án vette fel a tábori posta és a kék irónos feljegyzés szerint már szeptember 6-án megérkezett a címzetthez.

1944. szeptember 16-án a Z 352. tábori postaszámról Budapestre feladott munkaszolgálatosok részére rendszeresített válaszszelvényes tábori postai levelezőlap. A szeptemberi feladású lapok ritkábbak, mint a júliusi és az augusztusi feladású lapok.

1944. szeptember 19-én Budapestről a H 187. tábori postaszámra feladott rózsaszín honi tábori postai levelezőlap. A június 8-án kelt rendelet szerint, ilyen típusú lapot már nem lehetett küldeni a munkaszolgálatosoknak, ezért a lapot a Központi Tábori postahivatalban működő Posta Ellenőrző Kirendeltség „TILOS! VISSZA!” jelzéssel visszaküldte a feladónak. A piros számbélyegző a cenzortisz azonosító bélyegzője.

1944. szeptember 21-én Budapestről a H 187. tábori postaszámra feladott rózsaszín honi típusú tábori postai levelezőlap. Mivel ilyen típusú lapon már nem levelezhettek munkaszolgálatosokkal, ezért a Posta Ellenőrző Kirendeltség ellátta „TILOS! VISSZA!” jelzéssel, a posta pedig szabályellenes jelzővel és visszaküldte a feladónak.

1944. október 8-án a Z 352. tábori postaszámról Budapestre küldött válaszszelvényes lap. Az októberi lapok már nagyon ritkák, mivel ebben a hónapban már csak egy ilyen lapot kaptak a munkaszolgálatosok és ez után teljesen megszűnt a levelezési lehetőség. A lapon a Posta Ellenőrző Kirendeltség piros színű „ELLENŐRIZVE” bélyegzője látható.

Dán János             2013. 04. 27.

Vissza